hallgasd meg az adást: „Félek, hogy valami baj éri a gyerekemet!” Félelemről akkor beszélünk, ha van valamilyen konkrét oka az aggodalomnak. Pl. Beteg a gyerekem és félek, nehogy kórházba kerüljünk.A szorongásnak ezzel ellentétben nincs ilyen konkrét tárgya. Általánosságban félek, hogy valami nagy baj éri őt. Nem tudom pontosan, hogy mi vagy nem annyira kézzelfogható. Félek,
hallgasd meg az adást: Nem egyszer megjártam már a gyerekeimmel a kórházat. Rotavírus csecsemővel, súlyos neurológiai betegség, MR, altatás, kéztörés… És 14 évig voltam a másik oldalon is kórházi pszichológusként. Azt hiszem én már mindent (is) láttam. Akárcsak Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész aki az egyik budapesti kórház traumatológiáján dolgozik. Ja, oda is vitt már be minket
hallgasd meg az adást: Tudom milyen idegölő, amikor azt látod, hogy a te gyereked még nem forog, ül, áll, pedig a kortársai többségének ez már simán megy. Mi is így voltunk anno a lányunkkal. Ezen a helyzeten az sem segített, amikor más anyukák szinte versenyt csináltak a gyerekeik mozgásfejlődésből. Bezzeg az én gyerekem már forog,
Neked milyen melleid vannak? Erre a kérdésre legtöbbször az esztétikummal kapcsolatos válaszok jönnek: nagy, kicsi, megereszkedett, feszes stb. De azt vajon tudod, hogy mennyire mirigyes? Vagy hogy a hónod alatt is ki kell tapogatnod magad az önvizsgálat alatt? És azt tudtad, hogy a férfiaknak is lehet emlődaganata?
A mozaikcsaládok nehézségeinek hátterében igen gyakran a szülők túlzott bűntudata áll. Sajnálják a gyereket a válás, az új pár, az új testvér miatt. Bogár Zsuzsa tanácsadó szakpszichológus, családterapeuta kolléganőmmel a „bűntudatos szülő szindrómáról” beszélgettünk.
A mi gyerekeink már teljesen a digitális világba születtek. Így lettünk mi az első digitális szülői generáció, szüleink pedig az első digitális nagyszülői generáció. Mindenkinek új ez a szerep, és azt hiszem óriási kihívás felvenni a versenyt a felgyorsult digitális világgal szülőként.
A hazugság egy erős kifejezés. Mindig tartsd szem előtt, hogy a hazudozás mögött tudatos ártó szándékot feltételezünk, amire a kisgyerekek életkorukból fakadóan nem képesek még.
Gyermekpszichológiai szempontból alapvetésnek gondoljuk, hogy ne kérjünk titoktartást a gyerekektől és ne titkolózzunk előttük a fontos kérdésekről. De mit jelent ez valójában? Egy szülinapi meglepetés titoktartásra sem lehet kérni?
Sok szülő azt gondolja, hogy a „jó szülőség” mércéje az, mennyire van minden áron türelme a gyerekéhez.
Képzeld el azt, hogy egy nap az ovis gyermeked azzal jön haza az oviból, hogy „szexelt”. Te mit reagálnál?
A legfrissebb gyermekpszichológiai hírek személyesen tőlem!
2011-2020 © bojtiandrea.hu Minden jog fenntartva! A böngészés és bankkártyás fizetés biztonságát SSL védelem garantálja.
