A napirend szót hallva sokaknak még mindig egy kényszeresen megalkotott, a szülők igényei által vezérelt mesterséges időbeosztás jut az eszébe, holott gyermekpszichológiai szempontból éppen nem ez a lényege.
Napirend vs. Családi élet ritmusa
Anyukás fórumokat olvasgatva rendszerint parázs vitákba botlik az ember, hogy kell-e napirend a gyereknek, és ha igen akkor mennyire legyen szigorú vagy laza, hánykor keljen, feküdjön? Szinte nincs olyan szülő aki ne szeretne valamin változtatni gyermeke napirendjében.
De ebben a cikkben most nem erről lesz szó, hanem a napirend gyermekpszichológiai fontosságáról. Arról, hogy a gyermekeknek milyen érzelmi biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt. Kim John Payne, az Egyszerűbb gyermekkor című könyv szerzője ritmusnak nevezi ezt, ami talán egy találóbb kifejezés is a napirenddel ellentétben. Mert nem az a lényeg, hogy hétkor vagy nyolckor fürdik a gyermek, hanem az esti rutin. Természetesen a családi élet ritmusa a családi életszakaszokkal együtt változik. Másként alakul egy csecsemővel és másként a kisiskolásokkal. De meghatározó elemeiben egyezik.
Milyen a jó napirend?
Egy jól kialakított napirend követi a napszak változásait és szerepel benne a közösen eltöltött idő. A hétköznapi élet rohanásában ugyanis könnyen elkerülik egymást a családtagok, szinte alig jut idő a beszélgetésre, a másik napjának meghallgatására.A te gyereked is hajlamos egy „semmi”-vel letudni a választ arra a kérdésre, hogy mi történt vele aznap? Pedig később ha rákérdeznél, lehet hogy elmondaná…de a délutáni rohanásban ez már sokszor elfelejtődik és ha nincs este közös beszélgetésre szánt idő, akkor soha ki sem derül.
A napszak változását a legkönnyebb a közös étkezések kialakításával és a lefekvés/felkelés rituáléjával követni. Jó lenne, ha egy munkanapon legalább két étkezést, a reggelit és a vacsorát együtt töltené a család. Úgy, hogy közben nem a tévét nézik, hanem nyugodtan beszélgetnek. Ez a néhány perces reggeli és esti szeánsz jól keretezi a napot. Kisebb gyerekeknél a napi rutin egyéb elemei, például az altatás, fürdetés is legyen állandóan tartva. De ennek nem az a lényege, hogy pontban nyolckor kezdődjön a fürdés! Ha egy nagyjából keretezett időintervallumban lehetőleg mindennapos tevékenységgé váilik a fürdés, akkor kiszámthatóvá teszi a kicsiknek is az idő múlását és a hozzá kapcsolódó érzelmek biztonságérzetet jelentenek.
Csak rugalmasan!
Gyermeklélektani szempontból tehát fontos a napirend megtartó ereje! Az általa nyújtott biztonságérzet segít megküzdeni a stresszel, szorongással is. Gondolj csak bele, hogy amikor egy embert komolyabb veszteség ér, szinte jólesik a munkába, a hétköznapok rutinjába temetkezni a szomorúság elől.
A gyermekeknél ez ugyanígy működik, ha kellően rugalmas a rendszer. Például ha egy gyerek külön szobában alszik a szüleitől, de egyik éjjel beteg, akkor semmi gond nem lesz abból, ha átmenetileg ismét a szüleivel alszik. Normál esetben ezek az alkalmankénti változtatások nem borítják fel a családi élet ritmusát. Sőt inkább megerősítő hatásúak.
A ritmus segíti a családi élet lelassulását!
Összességében fontos azt is elmondani, hogy a családi élet ritmusa segít a gyermekeknek az ellazulásban, a pihenésben is. A kiszámíthatóság csökkenti a stresszt, kiegyensúlyozottá teszi a mindennapokat. Ha az egyszerűbb gyermekkor elveit tarjátok, akkor a hétköznapi mókuskerékből is könnyebb kiszállni.
További gyermeknevelési témákat itt olvashattok.
