Nevelési stílusok I.: Mindent a ráhagyó “laissez faire” nevelésről

Neked mi a célod a gyermekneveléssel? Feltetted már magadnak ezt a kérdést őszintén? Ebben a cikk-sorozatban először a ráhagyó, engedékeny, laissez faire nevelési stílussal ismerkedhetsz meg.
ráhagyó laissez faire nevelésr
Fotó: cottonbro (Canva)

A demokratikus és a tekintélyelvű (autoriter) nevelésről itt olvashatod a cikkeimet.

Kurt Lewin szociálpszichológus vizsgálta elsők között a vezetői stílusokat. Ő a tanárok vezetési stílusát kutatta. Ennek nyomán megkülönböztethetünk:

  • Demokratikus vezetői stílust: A demokratikus vezető alkalmat ad a döntés meghozatala előtt a vitára, használja az érvelés és a meggyőzés technikáját. Ezzel teret enged a gyerekeknek, hogy maguk megtapasztalják a döntéseik következményét és tanuljanak belőle.
  • Autokratikus vezetői stílust: Utasításokkal és tekintélyelvűen irányít az autokrata vezető. Célja, hogy engedelmességre tanítsa a gyerekeket. A módszer nagy hátránya, hogy így a gyerekeket a tekintélytől, büntetéstől való félelem motiválja.
  • Laissez faire/ráhagyó nevelői stílus: A vezetés hiánya jellemzi. Kiszámíthatatlan és kaotikus rendszer a ráhagyó nevelés. Sokszor a gyerek veszi át a vezető szerepet.

Diana Baumrind vizsgálta a szülők nevelési stílusát. Az ő kategóriái Lewinéhez hasonlóan:

  • Irányító (autoriatív, megkívánó) nevelési stílus
  • Tekintélyelvű (autoriter, megkövetelő) nevelési stílus
  • Engedékeny (perisszív) nevelési stílus.

Mit jelent a ráhagyó nevelés a gyakorlatban?

A laissez faire szülőkre leginkább jellemző tulajdonság, hogy nincs vezető szerepük a családban. Az esetek egy részében nem tudatosan válnak ráhagyóvá. Sokszor látjuk, hogy éretlen a személyiségük, túl lazán kezelik a gyereknevelés velejáróit vagy egyszerűen csak érdektelenek. Szélsőséges esetben mentálisan sincsenek igazán jelen a családban, mert pl pszichés problémáik vannak vagy szerhasználók.

A szülők egy része viszont meggyőződésből választja ezt a nevelési stílust. Céljuk az, hogy a gyermek önállóan felfedezhesse a világot, ne szabjanak gátat a megismerésének. Ez önmagában egy nagyon fontos irányelv, ugyanakkor a keretek nem szigorúságot és elnyomást jelentenek, hanem elsősorban kiszámíthatóságot és érzelmi biztonságot nyújtanak.

Amikor egy gyermek úgy nevelkedik, hogy a szülei mindent ráhagynak, akkor egy idő után kénytelen saját maga átvenni a vezetői szerepet a családban. Így próbál kereteket szabni magának. Csakhogy ez valójában komoly belső bizonytalanságot szül benne, és a következményekért sem tud még felelősséget vállalni.

Milyen felnőtt válik a laissez faire stílusban nevelkedő gyerekből?

Egyszer egy 16 éves kliensem fogalmazta meg a legjobban, mit is jelent ráhagyó szülők mellett felnőni. Egy beszélgetés alkalmával, amikor arról volt szó, hogy őt már kérdezés nélkül bárhova elengedik a szülei, azt mondta, hogy sokkal jobban örülne, ha nem engednék és ebből vita lenne. Mert akkor úgy érezné végre, hogy fontos nekik… Nagyon szomorú megélés ez egy kamasztól.

A keretek, a napirend és a kiszámíthatóság komoly érzelmi biztonságot jelentenek a gyerekeknek. Félreértés azt gondolni, hogy egy szeretettel terelgetett, a tettei következményét megtanuló demokratikusan nevelt gyerek számára a szabályok elnyomást jelentenének. Mégis, amikor a szülőkkel a nevelési stílusukról beszélgetünk, sokszor szóba kerül az, hogy valójában nem is mernek igazán konfrontálódni a gyerekkel, ezért hagyják rá inkább a döntéseket. Nem reprezentatív kutatás, hanem a saját praxisomból vett tapasztalatom, hogy azok a szülők tartanak ettől leginkább, akiket gyerekként autoriter, elnyomó stílusban neveltek. Ők sokszor már akkor megfogalmazzák, milyen szülők nem szeretnének lenni. De sajnos arra már kevesen látnak jó példát, hogyan lehetne demokratikusan nevelni. Viszont a keretek nélküli állandó konfliktusos helyzeteket nehéz mindig higgadtan kezelni. Ezért néha elszakad a cérna és indulatból máskor pedig ráhagyóan reagálnak ugyanarra a helyzetre. A következetlen reakciók a szülőknek lelkiismeretfurdalást okoznak a gyereket pedig még inkább összezavarják.

TÉVHIT! Liberális nevelés mint klasszikus nevelési fogalom nem létezik. A közbeszédben a demokratikus és a ráhagyó (laissez faire) nevelési stílust keverik sokan, ami azt eredményezi, hogy a pozitív demokratikus nevelési eszközöket is könnyen ráhagyónak minősítik. A demokratikus nevelésről írt cikkemben részletesen kifejtem a különbséget!

Érdemes tehát segítséget kérni szakembertől, ha nehézségeket élsz meg a gyermeknevelésben! Ezt a kérdést nem szabad sokáig halogatni, mert a gyerek egész személyiségfejlődésére alapjaiban kihat. Online konzultáció keretein belül én is tudok segíteni. Kattints ide az elérhetőségeimért!

További érdekes cikkeket a nevelésről itt olvashatsz!

Felhasznált szakirodalom: Cole és Cole (2006) Fejlődéslélektan

Tetszett a cikk?

Akkor kérd az INGYENES Gyermekpszichológiai Magazin Hírlevelet és én minden hónapban elküldöm neked a legfrissebb híreket, cikkeket és különleges ajánlatokat a Gyermekpszichológus BLOG-tól!

Megosztom:

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: pinterest
Pinterest
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn